2010. február 1., hétfő

Kérdés: Van-e élet a szesszió után?


A szesszió az az időszak, amikor eszedbe jut, hogy milyen szívesen búvárkodnál egyet egy vörös korallzátonynál, milyen rég nem sétáltál egy jó nagyot egy nagy erdőben, vagy hogy mennyire tetszene neked, ha egyszer kipróbálhatnád a repülést, úgy , hogy te vezesd a gépet. Normál körülmények között meg se fordulna a fejedben talán, de ilyenkor a rejtett vágyaid is felerősödnek, hiszen folyamatosan kényszeríted magad továbbolvasásra például, és egy sereg olyan dologra, amiért éppen pillanatnyilag nem lelkesedsz.
Lejár a szesszió, s minden a megszokott módon zajlik tovább. Kérdés: hová tűnnek az álmok? Miért csak akkor vágyunk valamire, ha nem érhetjük el, és hogyan kellene megtanulni az iránt vágyakozni ami a miénk? (Például egy csésze forró kávé, vagy egy kényelmes, csendes szoba után?)

1 megjegyzés:

  1. ez tényleg igaz...nekem is annyi sok jó ötlet jut eszembe,amiket meg kell tennem,aztan a következő félév is szinte ugyanígy telik el.de mit lehetne tenni,hogy ne ez legyen?hogy ne csak szesszioban legyen olyan nagy ,,tenniakaró" vágyunk?

    VálaszTörlés